Hernan Cortés V. Károlynak írott második levelében az azték birodalmi főváros egy olyan épületéről tesz említést, amelyben különböző ragadozó állatokat (farkasokat, pumákat, jaguárokat, hiúzokat, rókákat, csörgőkígyókat) és madarakat (ragadozókat, és egyéb trópusi, édesvízi és tengeri madarakat) tenyésztettek. A befogott és fogságban tenyésztett állatokat 300 erre kiképzett specialista gondozta. Alighanem ezek közül az állatok közül kerültek ki azok, amelyeket az azték Nagytemplom építésének egyes fázisainál feláldoztak, illetve az azték uralkodó, Moctezuma állatkertjébe kerültek. Spanyol beszámolók szerint a ragadozókat áldozati rítusok során meggyilkolt emberek maradványaival táplálták, de csatában foglyul ejtett spanyol conquistadorok holttestét is felhasználták erre a célra.
Teotihuacán, Holdpiramis, 6.sír. Feláldozott emberek és állatok maradványai (Forrás Sugiyama et al.: Stable Isotopes and Zooarchaeology at Teotihuacan, Mexico Reveal Earliest Evidence of Wild Carnivore Management in Mesoamerica)
Az egy évezreddel korábbi teotihuacáni Nap- és Holdpiramisban a legutóbbi időkben végzett feltárások egy sor olyan, a két piramis építési fázisaihoz tartozó áldozati együttest hoztak napvilágra, amelyek nem csupán kultikus tárgyakat, különböző alakúra faragott obszidiándarabokat, kagylóból, és ún. zöldkőből metszett tárgyakat, hanem feláldozott embereket és ugyancsak áldozatként köréjük helyezett állatokat tartalmaztak. Az utóbbiak között a mezoamerikai világkép mindhárom szintjének emblematikus állatai előfordultak: sasok, pumák, jaguárok és farkasok, valamint csörgőkígyók, de ilyen állatok jelennek meg a teothuacáni paloták vallásos tartalmú falfestményein is.
Kagylóedényből ivó tollas macskaféle. Teotihuacán, Queztalpapalotl-palota (a szerző felvétele)
Az állatcsontokon elvégzett különféle vizsgálatok számos fontos és érdekes körülményre derítettek fényt. Az állatok egy részét felnőttként ejthették fogságba, míg más egyedek csontjain, pl. sasok lábszárcsontján hosszú fogva tartásról tanúskodó fertőzések, sérülések, elváltozások nyomait találták. Különösen figyelemreméltó eredményre vezettek a szén és nitrogén izotóp vizsgálatok. Arról tanúskodtak, hogy a ragadozó állatokat főként kukoricával etetett növényevő állatokkal, valószínűleg nyulakkal táplálták, de ezt a táplálékot mindenevőkkel, kutyákkal, esetleg emberek húsával is kiegészítették.
Állatok feláldozása az Andok vidékéről is jól ismert. Erre a célra leggyakrabban tengeri malacokat használtak, de a spanyol krónikások lámaáldozatokról is említést tesznek. Az egyik jelentős inka tartományi központ feltárása során egy igazi különlegesség, egy lefejezett macskaféle ragadozó csontváza került napvilágra. Egy épület közelsége miatt feltehetően építési áldozatról lehetett szó.
Lefejezett macskaféle ragadozó csontváza, Paria, Bolívia (a szerző feltárása)